Az analóg képeknek és a filmre fotózásnak van egy bizonyos varázsa, amit mindenki sejt, de kevesen tudják megfogalmazni, mi is ez pontosan. Miben is áll ez a "dreamy look", ahogy közhelyesen szokták jellemezni az így készült képeket?
limitáltság, Várakozás, meglepetés
Az analóg gépeken nincs LCD kijelzö, nem tudjuk visszanézni a készült képet. Nincs végtelen képünk se, egy tekercs általában 24-36 kockás, és viszonylag drága (kb 5-9 ezer huf között jelenleg). Ha öt perc alatt ellöttük, akkor vége. Filmes fotósként így sokszor hetekkel, hónapokkal késöbb érünk egy film végére, mert az ember néha csak pár képet készít egy-egy hétvégén - így sokszor már nem is emlékszünk, mi lesz a tekercsen, mire a végére érünk. Ez mindig óriási várakozás és meglepetés, amikor megjön a hívás.
Ha a végére értünk a tekercsnek, vissza kell tekerni hogy kivehessük és ne érje fény, és leadjuk a laborba hívásra. A labor elküldi a tekercset sok másikkal együtt, és napok, de néha hetekkel késöbb (ritkább filmeken hónapokkal késöbb!) kapjuk meg a negatívokat.
Kiszámíthatatlanság, happy accidents
Az analóg film, mivel nem pixelekböl áll, hanem vegyi úton születik egy elég hosszú folyamat eredményeként, sokkal kitettebb a véletlen hatásoknak. A filmes képek alapból kevésbé élesek, de ez nagyon sok esetben nem baj, söt, például portréknál nagyon is kívánatos. A véletlenszerüség miatt, és mivel a filmes gépeken nincs elönézeti kijelzö, nehéz teljesen kiszámítani, mit fogunk kapni. Van úgy, hogy egy tekercs fényt kap, és hibás lesz, vagy összekarcolódik, vagy hibás lesz máshogy. Az analóg filmes világ ezeket a tökéletlenségeket, hibákat "happy accidents"-nek hívja és szereti, vállalja és sokszor keresi is, mivel egyedi kinézetet ad. Nincs mitöl tartani: a közhiedelemmel ellentétben egyébként egy-egy tekercsen jellemzöen csak 1-2 rosszul sikerült kép szokott lenni, a képek 80-90%-a teljesen jó, és minden tekercsen akad legalább 2-3-4 igazi gyöngyszem, meglepetés is, olyan csodaszép kép, ami digitális géppel nem készíthetö.
Egy analóg vs digitális fotózás menete, tökéletlenség, hibák
A fenti limitációk alapján (24-36 kocka, filmtekercs fix fényérzékenysége, nincs visszanézési lehetöség, várni kell az eredményre, a film drága) a filmes fotózások általában teljesen máshogy zajlanak, mint a digitálisak. Ha valaki volt már digitális fotózáson, tudja hogy azok a nagy számok törvényei alapján müködnek: ha lövünk egy egyórás fotózáson készül jellemzöen 300-1000 kép (mozgásos, dinamikus és fontos témáknál, pl családfotózás, esküvö ennek a sokszorosa), és ebböl választjuk ki a legjobbakat. A digitális fotózás a tökéletességet propagálja, keresi. Az analóg filmes fotózás ezzel szemben az egyediséget, a "happy accident"-eket, a tökéletlenséget, a hibákat. Az analóg filmes világban a "hiba", "failure" az alap, minden ami ettől eltérö, annak örülünk, és a hibákat, tökéletlenségeket elfogadjuk, szeretjük.
Színek
A digitális géppel készült fotók elektronikus jelek által jönnek létre, méghozzá átlagolás alapján. Kétszer annyi zöld pixel van a szenzorban, és a hiányzó pixeleket a szomszédosak átlagából számítják - így a valódi kép egy jó része csak következtetett (Bayer pattern interpoláció, link). A digitális képek színei tisztábbak és kiszámíthatóbbak. Filmes fotós szemmel: unalmasabbak. Persze vannak helyzetek, munkák, amikor erre a modernségre vagy pontosságra van szükség, és az analóg nem használható.
Az analóg filmre lött képek vegyi úton születnek a film emulziórétegein, a film típusától függően jellemző karakterisztikákkal, színtónus-eltolódásokkal (color shifts). A Fujik zöldjei csodásak, a Kodak Gold meleg tónusokkal bír, a Tri-X kontrasztos fekete-fehér film stb. A film emulzióján kémiai úton születö képe jóval kitettebb a hibáknak, egyenetlenségeknek, pl színösszemosódásnak (color bleeding), mivel nem virtuális pixelekböl épül fel. Emiatt a filmes képek színvilágára jóval tipikusabb a monokróm-duotón részek vagy egészek, ez okozza a digitális képektöl azonnal elkülöníthetö look-ot. Feltűnt már, hogy minden mozifilm, instagram filter, Lightroom preset a "retro film look"-ot akarja utánozni?
Textúra, szemcsézettség, grain, fényérzékenység
A digitális képek pixel-alapúak, minden egyes pixelnek meghatározott szín-értéke van. A digitális gépeken a fényérzékenység extrém értékek között állítható, így jól használhatóak mindenféle fényviszony között is. Ahol a fény nem volt elég, ott digitális képzaj keletkezik. A képzaj csúnya, színes és egyenletes. A digitális filmnek alapból nincs szemcsézettsége (grain), ezt utólag próbálják rárakni a fotósok. A szemcsézettség nem ugyanaz, mint a képzaj: ez utóbbi rossz és eltávolítják, a grain-t digitális képekre pedig ráteszik.
Az analóg filmes képek nem pixelekböl állnak, hanem a film emulziójának részecskéiböl (ezüst-halogenidek) a fény hatására különböző méretü és elhelyezkedésü sajátos textúra, szemcsézettség, grain jön létre. Digitális képekre grain-t különbözö technikákkal próbálnak generálni, de jelenleg még mindig nincs egyetlen olyan technika sem, ami ugyanolyan szemcsézettséget tudna adni, mint a filmé - csak közelíteni lehet, és ez gyakorlott szemnek látható is. Az analóg film ugyanakkor fix fényértékkel rendelkezik, ami jóval kisebb a digitálisakénál, és nem változtatható befüzés után, így sokkal inkább be fogja korlátozni a fényképezés lehetöségeit, ami a fényt illeti. Ez hátrány, de elöny is, mivel a limitáltság több gondolkodásra, kreativitásra sarkall.
Árak
Azt mondják, a film drága, a digitális fotózás "ingyen van". De biztos ez? Egy átlag belépö digitális gép 250-300 ezer körül van, egy 50mm autofókuszos alapobjektív 100 ezer, de zoom és fényerösebb obik simán 2-300. Egy digitális gép x exposzámot bír el, mielött kipurcanna. Ez alapján vannak becslések, egy kép elkészítése mennyi amortizációba kerül.
Egy analóg filmes belépö manuális kamerát már 30 ezerért lehet kapni, objektívek hozzá 15-20 ezer. Egy tekercs film 5-8 ezer, film hívás 2000. Do the math.
(Hozzátéve, hogy digitális filmes kamerákhoz és objektívekhez is szoftver update kell és 10 évesen már nevetségesek, a szoftver már fel sem ismeri ezeket ennyi idö után, a tervezett termékéletciklusuk olyan 3-5 év. Ugyanekkor, 1970-80-as évekböl származó mechanikus filmes kamerákat és objektíveket simán vásárolok és tudom hogy ugyanúgy fognak müködni mint újan.)
Az analóg film születése, mint láthatod, sokkal komplexebb folyamat, kevesebben csinálják már, kevésbé felhasználóbarát, demokratikus. Tudásban, megértésben nagy különbségek vannak - az én ismereteim is viszonylag limitáltak, évek gyakorlata után is. Pl a hívásaimat labor intézi. A filmes világ jóval szubjektívebb, vélemény-orientáltabb is: lesznek akik vitatkoznak a fent leírtakkal, és ez így van jól. Én a kevésbé technokrata oldalhoz tartozom, aki inkább használni, élvezni szereti a filmet, de nyitott és folyamatosan tanulja is a technikai oldalt.
Kérdésed vagy véleményed lenne a témához? Nem értesz egyet?
Semmi gond, beszélgessünk egy kávé mellett!
Semmi gond, beszélgessünk egy kávé mellett!